Ha nem olvastál még őslényekről szóló kalandregényt, akkor azért, ha már igen, akkor pedig azért vágj bele, és ismerkedj meg a Zabaszauruszokkal. A legbékésebb T-Rex, becsületes nevén Rilex csendesen éldegél barlangjában és gondozza kertjét. Nagy magányában csak a szájában lakó keselyű kínál szórakozást, pedig ő igazi társaságra vágyik. Sőt mesterséget is tanulna. Miután választott szakmájában első próbálkozása nem igazán sikeres, felkerekedik Kunyival és Barmollal, hogy megkeressék Fogkopácsot. Ezzel aztán kezdetét veszik a kalandok.
Kolibri, 2017.
Kecskés Judit rajzaival.
“- Fogkopácshoz igyekszünk… De neked nem kell ezzel törődnöd. Csak szüretelj, és vigyázz a kertre, míg oda vagyunk!
Zabaszaurusz megnyugtatta Rilexet.
– Várni foglak benneteket. És ne aggódj, olyan rend lesz itt, akár egy zöldségboltban!”
“- Ó, asz a keszedben egyáltalán nem kard – jegyezte meg mosolyogva -, hanem egy fogpiszkáló.
– Fogpiszkáló? – vonta fel a szemöldökét a keselyű.
– Igen, egy gigantoszaurusznak, neveszeteszen a néhai elsző Gigász Garat szászárnak volt a gyémánt fogpiszkálója, ész nem lehet vele vágni, szak szúrni. De aszért jól mutat a keszedben!”
“Ez itt a tejút, lépjetek rá, akarom mondani bele nyugodtan. Nem olyan, mint a Vajút, ami a mogyoróföldek másik oldalán folyik, akarom mondani, csúszik. A Vajúton napjában több tucat sérülés is történik a sok síbaleset miatt, de itt a Tejúton tökéletesen biztonságos a közlekedés.. Meglátjátok, olyan puhára fog ázni a lábatok útközben, mint a kisbabák bőre.
A könyvről a Hintafa blogon
Könyvajánló és belelapozó az Égigérőn
Hegyesi Gabriella kritikája a tiszatájonline.hu-n
Az art7.hu-n is olvashattok a könyvről
Olvastad már? 